| 
 Shagya arab  2011.01.22. 16:34 
 Shagya arab   
    
        
            |  |  | A Shagya arab, Magyarország fajtáinak egyike. Ezt a  fajtát nagy becsben tartják mind a magyarok, mind a külföldiek. Kiváló  hátasló, híres a minőségéről. Arab jellegű és a XIX. századból  származik. 2004.-ben OGY határozat értelmében nemzeti kinccsé  nyilvánítva. Magyarországon a tenyésztési központja a Bábolna  Nemzeti Ménesbirtokon található, amit 1789-alapítottak. 1816 után a  tenyésztési előírásaik megkomolyodtak a Shagya-val szemben,  meghatározták a tenyészcélt, miszerint a kancákat csak keleti vérű mének  fedezhetik, így a fajta magas arab vérhányaddal rendelkezik, bár 4  fajtát is meg kell említeni, amely hozzájárult a kialakulásához: arab,  spanyol, magyar, és angol telivér. A fajta nevét az alapító mén nevéből kapta. 1836-ban  Shagya a 160 cm-es szürke mén Szíriából érkezett bábolnára, és vele  kezdődött meg a fajta tenyésztése. Hátaslónak kiváló, de fogatlónak, kocsilónak is  alkalmas. Találkozhatunk a fajtával díjugratásokon és díjlovaglásokon  is. Élénk vérmérsekletű, de szelíd és tanulékony. |  A fajta kialakulása:  A  XVIII. században az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének lovassága  egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A katonák igényei a hidegvérű  lovak felől egyre inkább a gyors és kitartó lovak felé fordult, amiknek a  lovas parádékon az elegancia elvárásainak is meg kellett felelniük.  Mária Terézia és fia II. József is sokat tett a lovasművészetekért és a  lótenyésztésért. Még rendeleteket is adtak ki a tenyésztés  szabályozására. 1789-ben pedig Bábolna-Banapusztán megalapították a  Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova csak küllemre és  teljesítményre történő szelekciók után kerülhettek be a lovak. Csekonics  József kapitány - aki a tenyésztést felügyelte - főként mezőhegyesi  kancákkal, néhány spanyol és egy berber ménnel olyan alapállományt  hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány  előállítására.
 1816-ban olyan határozat született, mely szerint a  magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik.  Ezért expedíciót szerveztek a Szíriai sivatagba azokhoz a beduinokhoz,  akik tiszta arab telivéreket tenyésztettek. Csak azokat a kancákat és  méneket vásárolták meg, melyek nagyok, nemesek, erősek és kitartóak  voltak, majd tenyésztésbe állították őket. Így jött létre az a bábolnai  arab fajta, amit ma shagyának nevezünk. Az 1856-57. évi expedícióról a  megbízott tiszt nem csak elsőosztályú lovakat, hanem egy beduin fiút is  hazahozott. A fiú azért csatlakozott a csoporthoz, mert nem akarta   elhagyni az apjától megvásárolt lovakat.  A császár először  kadétiskolába küldte, majd megtette a bábolnai ménes ménesparancsnokává.  Ő Fadallah el Hedad Mihály. Az ő expedíciói során került Magyarországra  a fekete mén O'Bajan, valamint Koheilan is. Később Pettkó-Szandtner  Tibor lett a ménes vezetője. Sajnos a második világháború után a ménes sorsa felett  nem szakemberek, hanem politikusok döntöttek. Ők nem értették és nem  tartották fontosnak a lovak tenyésztését, ezért Bábolnát "szocialista  mintagazdasággá" alakították és baromfitenyészetet hoztak létre. Az  értékes bábolnai arab lovak nagy számban kerültek a nyugat-európai  tenyésztőkhöz. Miközben a 60-as évek végétől a Bábolnai Ménes új utakat  próbált keresni az arab telivér tenyésztésben, a bábolnai Arab Fajta -  melyet Shagya Arab Fajtának neveztek el - meghódította az arab lovak  szerelmeseit Európában és szerte a világban. Az utóbbi néhány évben a  bábolnai Arab Ménes ismét virágzásnak indult. Tulajdonságai:  A  Shagya-arab tömegesebb, inkább "félvéres" benyomást kelt, ennek  ellenére nemes küllemét nem veszítheti el. A Shagya-arab az arab  fajtajelleget magán hordozó, de a telivér arabnál tömegesebb, nemes,  arányos, elegáns ló. Feje száraz, harmonikus, nemes, ék alakú,  széles homlokkal, kiemelkedő szemboltozattal, távol ülő, sötét színű,  értelmet sugárzó szemekkel, finom orrcimpákkal, melyek izgalmi  állapotban szinte négyzetszerű alakot öltenek. A fülek kicsik és  kecsesek, hegyük egymás felé görbül. Az orrhát homorú, vagy egyenes.
 A  nyak magasan illesztett, mérsékelt hosszúságú és ívelésű, melyet vékony  szálú sörény díszít. A mar jól izmolt, a hát középhosszú, olykor  rövid, rugalmas és feszes, amely jó kötéssel kapcsolódik a jól izmolt,  egyenes farhoz. A far terjedelmes, a hátsó végtagok  szabályosak. Jellemző a magas faroktűzés és zászlós faroktartás.  Kívánatosak továbbá az izmos, dőlt lapocka és felkar, a terjedelmes,  tiszta, száraz ízületek, a tiszta szárak, a szabályos ép paták.
   
    
        
            | Bottal mért marmagassága: | 152 - 160 |  
            | Szalaggal mért marmagassága: | 163 - 172 |  
            | Övmérete: | 178 - 187 |  
            | Szárkörmérete: | 19 - 20 |  
            | Színe: | leggyakrabban szürke, de pej, fekete, sárga is |  Lépése energikus és gyors, ügetése lendületes,  rugalmas, vágtája kerek, gördülékeny, tért nyerő. Állása: Többnyire  szabályos állás, de hegyfaltipró illetve franciás lábállás, rosszul  illesztett szárak gyakran előfordulnak. Meredek lapocka, meredek csüdök  szintén előfordulnak. Mellkasa inkább dongás, mint mély. A Shagya-arab az arab fajtacsoporton belül egy  viszonylag nagyrámájú, tetszetős küllemű, nemes ló, amely hátaslóként  vagy fogatlóként bárki számára használható, vérmérsékletében,  teljesítőképességében kielégíti a szabadidő és lovassportban a táv- és a  vadászlovagl
	            |