Dallos Zsófia
2011.02.08. 13:50
Dallos Zsófia
Egy családi hagyomány folytatódik
„A díjlovaglás célja a ló szervezetének és jó viselkedésének harmonikus kifejlesztése. A lovat egyidejűleg nyugodttá, engedelmessé és figyelmessé kell tenni, valamint a ló és a lovas között tökéletes összhangot kell teremteni. Ilyen körülmények között a ló figyel, bízik lovasában és szívesen engedelmeskedik neki”
/Nemzetközi Lovas Szövetség /
Ez a néhány mondat nyugodtan beleillene a görög Xenophonnak, - a díjlovaglás művészete első tudományos elméleti művelőjének – több mint 2300 évvel ezelőtt írt munkájába, és ezek az alapelvek azonosak Dallos Zsófiára, hazai díjlovassportunk első számú versenyzőjére is.
Joggal tekinthetjük a Dallos házaspárt szerencsés embereknek.
Dallos Bea, sportágában, a díjlovaglásban, szép sikereket ért el, férje Dallos Gyula, az egyik legismertebb magyar lovas sportoló, eredményeinek köszönhetően a díjlovas sportágban az egyik legnagyobb sztárként tisztelik, itthon és külföldön egyaránt.
Ezek mellett a sors kegye, egy olyan gyermekkel ajándékozta meg kettőjüket, aki testben és lélekben is örökölte azt a lószeretetett, és tehetséget, ami alapján egyengethetik és segíthetik Zsófit, aki szülei példáját követve, szintén a díjlovaglással kötelezte el magát.
Zsófi szülei példájából kiindulva egy nagyon fontos oldalról közelíti meg a lóhoz való kapcsolatát, a lóval való foglalkozást. A ló egyéniségét, és gondolkodását figyelembe véve, társként kezelve készteti az együttműködésre. Ebben a sportágban nagyon fontos az elméleti felkészültség, és itt a legintenzívebb és a legmeghatározóbb a lóval kialakított személyes kontaktus. Dallos Zsófia másképpen gondolkodik a lókiképzésről, és a versenyzésről, mint általában ez a hazai gyakorlatban jelen van. Célratörő, olyan szakmai irányú idomítással, ahol a testi felépítés fokozása olyan gimnasztikára épül, ahol a lófeje, a ló lelke, nem sérülhet.
Kitartásának, felkészültségének, eredményeinek köszönhetően jelenleg a legeredményesebb hazai díjlovas sportoló, ezek mellett, több kiemelt és rangos nemzetközi verseny győztese, illetve előkelő helyezettje.
Dallos Zsófival otthonában, Dunakeszin, családi körben kezdtük a beszélgetést. Dalloséknál a családi harmónia, a szeretett és az egymás iránti tisztelet meghatározóan végigkíséri életüket, tevékenységüket, sikerüket a sportban, ami egy különleges életforma. Mindannyiuknál érződik, hogy nagyon fontos számukra a családi háttér, ami alapja az eredményeiknek, a sikereiknek, ami alapján kerülhettek sportágukban a világ élvonalába.
- A 2005. évet életem legsikeresebb évének tekinthettem, hiszen először nyertem Díjlovagló Világkupa fordulót, másodszor Magyar Bajnokságot, ezek mellett valamennyi versenyemről győzelemmel, vagy szép helyezéssel térhettem haza – kezdte a beszélgetést az előző versenyév eredményeiről Dallos Zsófia. - Ehhez nagyban hozzájárult, hogy két nemzetközi szinten versenyző lóval is rendelkezem, amely közül, a 8 éves Druppy kiemelkedő képességgel bír.
Az előző év első versenyén, márciusban, Varsóban világkupa liga döntőn vehettem részt, ahol az összesítésben a 8. helyet értem el. Májusban, a sóskúti CD13 verseny emlékezetes volt számomra, mert Druppy először állt rajthoz nemzetközi szintű versenyen, és a Szent György díjban rögtön egy harmadik helyezést értünk el. Leonardó is jól szerepelt, ő is két második és egy harmadik helyezéshez segített hozzá. A júniusi Lipicai Világkupa forduló döntőjében Druppyval 3. , Leonardóval a 6. helyen végeztünk, A következő Világkupa fordulón, Brnoban, Druppy és Leonardó a 4. helyezéshez, míg a júliusi Lengyelországi fordulóban mindkét lovam a győzelemhez segített hozzá. Druppy a Szent György díjban, Leonardó a Világ Kupa döntőben végzett első helyen. Ezen a versenyen mindkét lovam minden számban szalagot kapott, Druppy 2., és 3., Leonardó egy 4., helyezést gyűjtött be. A szlovákiai Topolciankyban, - két győzelem Druppyval a CDI kategóriájlú versenyen.
A Magyar Bajnokság aranyérme mellett, amit Leonardóval értünk el, Druppyval aranyérmesek lettünk a Nehéz Osztályban, és a jövőre nézve biztatóan tehetséges, Agrokomplex Faradayvel pedig a Könnyű Osztályban nyertünk.
Az év második fele szintén jól folytatódott, a csehországi Marianske Lazne Világkupán Druppyval 3., 4., Leonardóval két nyolcadik helyezést, majd az ausztriai Piberben, a CD13 versenyen, Druppyval 6., 5., 4., Leonardóval a 9., helyen végeztünk. A máriakálnoki CD13 versenyen Druppy két első és egy második, Leonardó a döntőben 5. helyezéshez segített hozzá. A 2005 versenyévad utolsó nagy versenyén, a kaposvári Világkupán, Druppyval 6., 4., 3., Leonardóval 5., illetve a döntőben 6., helyet érdemeltük ki. Ezzel a teljesítménnyel vezetem a Világkupa versenysorozat Közép – európai ligáját, ami alapján ismét indulhatok márciusban, Varsóban, a liga döntőjében.
Jól sikerültek az Országos Minősítő versenyeim, ahol folyamatosan 4 lóval versenyeztem.
- Milyen lovakkal dolgozol és melyek ezek legfontosabb jellemzői?
Leonardo 12 éves hannoveri sötétpej herélt Lanthan/Wenzel,
Agrokomplex Faraday 7éves pej oldenburgi herélt Flemmingh/Inschallah,
Robin Hood 9 éves s.pej osztrák tenyésztésű herélt Roy Black/Chromatic xx,
Druppy 8 éves sárga szlovák tenyésztésű herélt Casanova/Duellano II,
Sanford 8 éves fekete hannoveri mén Singular Joter/Espri
- Leonardót, Agrokomplex Faradayt, és Robin Hood-ot korán, szinte csikókoruk óta lovagolom. Druppy 5 éves, Sanford pedig 6 éves volt, amikor hozzánk került. ők ketten ugrólóként kezdték sportpályafutásukat.
Leonardó az első ló, amit édesapám instrukciói alapján én képeztem ki egészen a nagydíj szintig, igazi egyéniség, aki nem könnyen kezelhető.
Speciális úton lehet csak kantározni, és nem szereti a hevedert sem. Kézen nem lehetett vezetni, ezért 7 évesen ki kellett heréltetni. Emellett okos, nagyon hamar megtanulta a nagydíjas feladatokat is. Druppyval a kezdetén voltak nehézségek, mert nagyon túlfűtött és robbanékony. Mára a lovaglás, a sok munka hatására sokat javult, de még mindig óvatosan kell iovagolni, mert mindent előre akar csinálni. Faraday-el a felülésnél voltak gondok, amik időnként leeséssel is társultak. Tehát minden lovam kedves, de ugyanakkor erős egyéniségűek. Minden lovat naponta lovagolom, és ezeken kívül még egy-két lovat, amelyek nálunk vannak képzésen.
- A 2006 – os év milyen célkitűzéseket jelent számodra ?
- Jövő évi legfőbb tervem az aacheni Világjátékokon részt venni, és eredményesen szerepelni, ahová a kvalifikációm már meg van. Szeretnék eredményesen szerepelni a nemzetközi és a Világkupa versenyeken is, Druppyval és Leonardóval. Szeretném a Magyar Bajnoki címemet megvédeni, valamint Agrokomlex Faraday-t a nemzetközi versenyeken is bemutatni.
- A versenyzés mellett mivel foglalkozol, ami kötődik a sportágodhoz?
- A versenyzés mellett már vannak saját tanítványaim is. Utolsó éves hallgató vagyok a Testnevelési Egyetem szakedzői szakon, és tanítom a díjlovaglás szaktantárgyát az Egyetem Lovaskultúra szakán.
- A sport és a sporthoz kapcsolódó tevékenységeid mellett hogyan telnek a hétköznapjaid?
- Ezen a szinten való helytállás igen sok felkészülést, munkát igényel.
A sok verseny és az utazások miatt, szinte alig van szabad időm. De, baráti összejövetelekre, moziba, és időnként horgászni azért eljutok.
- Hogyan látod a díjlovaglás hazai és a nemzetközi helyzetét, és ki az, akit példaképedül választottál?
- A díjlovaglásban ugyan úgy, mint a többi sportágban egyre magasabb a nemzetközi szint, egyre magasabbra teszik a világversenyek kvalifikációs követelményeit, egyre nehezebb bekerülni a legjobb lovasok közé. Miután technikai sport, így folyamatosan fejlődik, alakul, egyre magasabb szinten művelhető. Itthon kevesen akarnak és tudnak magasabb szintre kerülni, viszont több a fiatal tehetséges lovas, egyre több a nemzetközi szintű ló. Pédaképem, édesapám Dallos Gyula.
Amit eddig elértem, abban nagyon sok munka, tanulás és kitartás van. Ezekben meghatározóak a szüleim érdemei. Segítségük, példamutató gondoskodásuk nélkül, ezen a szinten ilyen eredményeket nem érhettem volna el, ami valóság, és azt hiszem ez a jövőre is meghatározóan fontos lesz.
Budakalász, 2005. november 16. Herneczky Frigyes
|