Az állatok éppen úgy érzik a fájdalmat, félelmet, aggodalmat, mint az emberek. Örülnek a szép időnek, és aggódnak a jövő miatt. Neheztelnek egymásra, és persze a gondozóikra, barátságokat kötnek egymással, nekünk embereknek pedig szinte elképzelhetetlen, hogy két teljesen különböző állatfaj hogyan érti meg ilyen jól egymást?

Az állatok nem gépek

Az állatokkal való együttérzés, mint koncepció a múlt század 60-as éveiben jelent meg, amikor Jane Goodall primatológus folytatta híres kísérleteit a csimpánzokkal. Neki sikerült először megdöntenie azt az általánosan elfogadott hiedelmet, hogy az állatok nem úgy viselkednek, mint az automaták.

Ők is éreznek, gondolkodnak, és van egyéniségük. Elég egy órán át figyelni például egy legelésző tehéncsordát, hogy megállapítsuk, egyáltalán nem viselkednek egyformán. Mindegyik tehén külön egyéniség.

A csirkék is egyéniségek

Christine Nicol, a bristoli egyetem professzora sokéves tanulás és számtalan állatkísérlet elvégzése után megállapította, az állatok akkor érzik jól magukat, ha a megfelelő körülményeket biztosítják a számukra. Kijelentette, lehet, hogy még a csirkéket is egyéneknek kell tekinteni, akiknek igényeik és problémáik vannak. "Fantasztikus kognitív képességeket és kulturális újításokat találtunk"- mondta. "Most az a kihívás, hogy mindenkinek megtanítsuk, komplex egyén minden állat, akit meg akarunk enni vagy fel akarunk használni, és ennek megfelelően kell módosítanunk az állattartás kultúráját."

A birkák arcmemóriája

Keith Kendrick, szintén cambridge-i professzor a birkákat vizsgálta. Nem árulja el, hogyan, de rájött, hogy a birkák nagyon bonyolult lények. Akár 50 másik birka arcát is felismerik, még profilból is, még egy év után is. Arra is rájött, és ezért valószínűleg meg is kellene kapnia a Nobel-díjat, hogy a birkák kedvelik azokat, akik jól bánnak velük, és még hosszas távollét után is lelkesen üdvözlik őket.

Lóbarát

Sokszor hall az ember elválaszthatatlan lovakról vagy más lóbarátságokról. Ez a legkevésbé sem szokatlan, hisz a lovaknak is van saját személyiségük, és ahogyan mi emberek is szelektálunk, úgy ők is éreznek szimpátiát vagy antipátiát  egymás és más állatok iránt.

Hogyan fejezik ki a lovak az érzelmeiket?

A lovak halk nyihogással, valamint többé vagy kevésbé barátságos horkantásokkal kommunikálnak egymással. Testbeszédük is elárulja az érzelmeiket. Megszaglásszák, nyalogatják, harapdálják egymást, s játszanak egymással. A kölcsönös harapdálás vagy tisztogatás a kötődés jele.

A ló magányosan nem tudja kiélni sok természetes magatartásformáját. A más állatokkal  való kapcsolat segíti megtartani a ló lelki egyensúlyát. Az istállóban egyedül álló ló hamarabb leépül. Társra van szüksége: egy pónira, egy kecskére vagy egy birkára... lovak és a kutyák, macskák szintén gyakran barátkoznak össze.