Texel szigete
2009. január 28. szerda, 15:21 Paula da Silva
E-mail

A Hollandiához tartozó Texel szigete csónakkal kevesebb mint húszpercnyi út Den Heldertől. A széles, homokos strandok, romantikus, varázslatos erdők, rétek, természetvédelmi területek, és képeslapra illő faluk teszik Texelt igazi paradicsommá bárki számára, aki békét és nyugalmat keres. Különösen alkalmas terület ez a lótenyésztők számára, akik szinte egész éven át friss fűvel tudják "traktálni" kedvenceiket.

Védett területen

texel_szigete_kMint Hollandia partjainak többi részén, az éghajlat itt is mérsékelt, hűvös nyarakkal és enyhe telekkel, a domborzatra pedig leginkább tengerpart melletti síkság és megművelt terület jellemző.
A Hollandia északi partjainál lévő Wadden-szigetek közül Texel a legnagyobb, és a legnyugatabbra fekvő. A sziget 8-szor 25 kilométer, lakossága 13 300 fő, és több mint százezer világhíres texel juh található itt. Ezen túlmenően az északi-tengeri sziget színes tulipánmezőiről és egyéb, hagymás virágairól, valamint gyönyörű tengerpartjairól is ismert. Mindegy, milyen évszak van, Texel sokféle tájai festői faluival, barátságos éttermeivel és kávézóival, természeti adottságaival, friss levegőjével és számos pihenési lehetőségével mindig gyönyörű. Akit egyszer már megérintett a sziget bája, általában visszatér - néha évente többször is. Texelbe nem lehet beleunni. Texel világszerte ismert a madármegfigyelők körében is, és majdnem teljes egészében mint madártani terület és természetvédelmi park üzemel.
Waal en Burg jellegzetes malmai még mindig működnek. Telente a művelt területeket elárasztják, hogy elegendő fészkelőhelyet tudjanak biztosítani a kacsáknak és a libáknak. Hét falu van Texel szigetén, közülük a Den Burg a legnagyobb. Kiterjedt kerékpárút-hálózat köti össze a falukat, és keresztezi a számos természetvédelmi területet.
Ahogy áthaladunk az egyik ilyen területen, meglátjuk az első legelésző paint horse-okat. Itt találkozunk vendéglátóinkkal, Danielle Kaczorral és Henk Zoetelieffel, valamint gyermekeikből, lovaikból, juhaikból, teheneikből és kutyáikból álló "családjukkal".
Tudják, mit kell enniük

Farmjuk, a The Eagles Ranch 33 hektár legelőn terül el, de nyárra és tavaszra a család további területeket is bérel.
Danielle-nek és Henknek 2 regisztrált ménje, 10 tenyészkancája, 8 yearlingje (egyéves), 8 idei csikója és még egy lova van, melyet most íratnak a nevükre.
Van pár tejelő tehenük is, és Henk számos helyi, texel fajtájú juhot is tart.
- Észrevettük, hogy Raven, az egyik mén pár kancával együtt kint van a legelőn.
Igen, szeretjük, ha a kancáink kint a legelőn, természetes úton termékenyülnek meg. Sajnos ez Hollandiában nem túl általános. Mindkét mén több hónapig együtt van a legelőn a kancáikkal, és úgy néz ki, hogy jól kijönnek minden fajta kancával, mert hozzá vannak szokva a közösségi élethez és ahhoz, hogyan viselkedjenek más lovak között - mondja Danielle.
- Van valami titka a fűnek és a legelőknek ezen a szigeten?
Négyévente megműveljük legelőinket, és burgonyát vagy cukorrépát ültetünk földjükbe, majd megint legelőnek használjuk. Egy szezonnyi burgonya- vagy cukorrépatermesztés után új füvet ültetünk, és magunk szórjuk el a magvakat. Így biztosítjuk, hogy sok különböző, és ne csak egyfajta fű legyen a területen. A fű nagyon dús, talán idősebb lovaknak túlzottan is, mert a tengerparti területek nagyon termékenyek. Talán sokan hallottak már róla, hogy ezek a területek egykor a tengerben voltak. Egy csomó különböző fajta fű nő a szigeten, és ezekkel a különböző növényekkel és füvekkel a lehető legjobb táplálékunk van, amit a lovak csak kaphatnak. Különösen a tenyészkancák és a fiatal lovak, melyek minden tápanyagot megkapnak a földtől, amire csak szükségük van. Pontosan tudják, hogy melyik növényt egyék meg, hogy egyes időszakokban merre legeljenek stb. Télen pár hónapig legelőinknek csak egy részét tudjuk használni, amíg a többi el van árasztva - édesvízzel.
Nyáron minden ló kint van a dúsfüvű legelőkön, ezenkívül nem kapnak extra táplálékot, kivéve ásványianyag- és sótömböket, de télen etetünk rétiszénát, tápot és egyebet is. A fiatal lovak az istállóban éjszakáznak, valamennyien együtt egy nagy, tágas helyen, amit azért készítettünk, hogy minél tovább együtt tudják tölteni az éjszakákat.
A szebb jövő reményében

A jelek szerint az egész család elfoglalja magát a farmon található sok munkával. Még a gyerekek is segítenek a kancákat egy másik legelőre átvinni. Egy kétéves kancát vezetve Henk megállít minket.
- Az idei télen két kancát vásároltunk Dél-Dakotából, de Ravent (Dakotas Royal Raven) és Dixie-t (Dakotas Wheelin Dixie) már régebben importáltuk Kanadából. Ők együtt jöttek 2001-ben, ugyanebben az évben jött Fancy Joe (CBS Fancy Joe) is Kanadából, Bueno Olena pedig Texasból.
Winny és Pepsi ezen a télen érkeztek a farmra, ők egyéves kancacsikók, és Németországban, a cseh határ mellett születtek. Egy-két csikót szeretnénk tőlük, majd lehet, hogy eladjuk őket, mert van már ilyen vérvonalunk. Így mi is tapasztalatokat szerzünk, mint tenyésztő. Ha elég érettnek látszanak, akkor kétéves korukban befedeztetjük a kancákat, és háromévesen könnyű tréninggel nyereg alá szoktatjuk őket.
- A két grullo/overo kanca voltak az elsők, melyeket magunk importáltunk (Shilos Echo és Sutcha Impression), és színük, testfelépítésük és régi vérvonalaik miatt választottuk őket. Sky Chief, Yellow Mount és Stormy Hancock is szerepel a pedigréjükben - egészíti ki Henk beszámolóját Danielle.
Később, az ebédlőben elfogyasztott forró csésze kávé mellett folytatja:
- Henk és én sok nehézségen mentünk keresztül a múltban, és most egy szebb jövőben reménykedünk a farmon a gyerekekkel és a lovakkal. Egyébként 2001 májusában találkoztunk egy másik farmon, ahol én egy kancát vásároltam. Szerelem volt az első látásra.
Amikor jövőnket lovakat tenyésztve terveztük el, Henk eladta a tejelő tehenek zömét. A tehénistállót átalakítottuk a fiatal lovaknak, bokszokat építettünk a kancáknak és a méneknek, majd hosszú keresés következett olyan testfelépítés, méret és pedigrék után, melyek megfelelnek jövőbeni tenyészprogramunknak. Megvettük Dakotas Royal Ravent, és testvérét.
Reményeink szerint hamarosan építünk még egy istállót, hogy több lovat tudjunk elhelyezni, és egy fedeles lovardát is tervezünk. Novemberre pedig első közös gyermekünk érkezését is várjuk. Nekem előző házasságomból is van két gyermekem.
Büszkék a lovaikra

Henk veszi át a szót.
- 2002-ben több lovat is vettünk, többek között ekkor vettük meg második ménünket, Ghostot Németországból, valamint egy új kancát, melynek testvére megnyerte a reining bajnokságot Amerikában. Később még két egyéves csikót vásároltunk tenyészprogramunkhoz Németországból. Mostanáig van hét színes, Raven apaságú csikónk a mi kancáinktól, és még egy, melynek egy ügyfelünk kancája az anyja. Nagyon boldogok vagyunk, mert nagyszerűen néznek ki, nagyon aranyosak és könnyen kezelhetőek, akárcsak Raven és a kancák. Ebben az évben hét színes csikónk született, és egy teljesen fekete, mind Raventől.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy lovaink mindig nagyon egészségesnek néznek ki, hogy az egész évet kint töltik, és hogy természetesen, legelőn való fedeztetéssel termékenyülnek meg.
Befogadunk azonban más választási csikókat és fiatal lovakat is, hogy a legelőinken nőjenek fel. Ők olyan tenyésztők tulajdonai, akiknek nincs ennyire jó földjük. Úgy hisszük, hogy itt jó körülmények között nőnek fel, és biztosak akarunk lenni abban, hogy nyugodtak, nagyok és erősek, az emberekkel barátságosan viselkednek majd, mikor tőlünk hazamennek. Mivel közösségi életet élnek a ménesben, megtanulják, hogy kell a többi lóval szemben viselkedni, és ahogy már elmondtam, különleges éghajlatunk és területeink miatt majdnem egész évben legelnek, így csontjaik és izmaik a lehető legjobban tudnak fejlődni.
A csikókat 5-6 hónapos korukig hagyjuk az anyjuk mellett, de egyes esetekben, ha szükségesnek érezzük, akár még később is választjuk le őket. Minden csikót csoportosan választunk le.
Ghost befedezte első három kancáját, és reméljük, ő is jó munkát fog végezni. Azért tenyésztünk painteket, mert szeretjük a színüket, a testfelépítésüket, és mindig olyan paintjeink voltak, melyeknek nagyszerű volt a természetük.
Minden lovunkat szeretjük, és mikor eladjuk őket, mindig magunk szállítjuk el az új tulajdonoshoz, hogy lássuk, jó helyre kerülnek-e.
Látástól vakulásig

Hank sikerekről is beszámol.
- Elkezdtük versenyeztetni lovainkat halter versenyeken, és egyik éves csikónk első díjat nyert, s ezért úgy érezzük, hogy jó munkát végzünk. A csikó neve Eagles Dirty Warrior, akkor egyéves herélt volt (apja: Indian Warrior - anyja: Dirty Calico), a verseny pedig a Happy Paint Show, melyet októberben tartottak Hollandiában.
Lovaink majdnem egész évben kint vannak, természetesen termékenyítjük meg őket a legelőn - ebben hiszünk, és látjuk, hogy ezzel a módszerrel magas vemhesülési százalékot érünk el, ménjeink pedig jól neveltek és engedelmesek.
Minden évben ugyanazon a napon heréljük ki az egyéves méncsikókat, kivéve a legjobbat, ha van köztük, melyről úgy gondoljuk, hogy esetleg ménként is megállná majd a helyét.
Mikor ezeket a fotókat készítettük, Danielle éppen gyereket vár, de teljes mértékben megbízik lovaiban. Raven például négyéves, de nagyon engedelmes, és egy igazi "úriember", még akkor is, amikor kancák között lovagolják. A gyerekek imádják.
A ranchen járva azt tapasztaltuk, hogy annyi munka van itt, hogy akad bőven minden ittlakó számára napkeltétől késő éjszakáig.
- Nincs más segítségünk, csak a család dolgozik a farmon - mondja Danielle -, így mindent magunknak kell elvégezni. Időnként pár barátunktól kérünk segítséget, például Kellytől, aki az állatorvosunk asszisztense, vagy barátunktól, Petruskától. De szeretjük ezt az életet, a farmot, és nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy ezen a szigeten élünk, melyet mintha arra teremtettek volna, hogy a lovak boldogan és egészségesen nőjenek fel.
Paint horse-ok Hollandiában

Hollandia nagyon különleges ország, mondhatni a tenyésztők országa. A hollandok tenyésztenek mindent: Amazonas vidéki papagájoktól kezdve a ritka hüllőkig ritka kutyafajtákat és német melegvérű lovakat is. Időnként olyan csúcsminőségű egyedeket sikerül kapniuk, melyek gyakran jobbak, mint az eredeti hazájukból származók. Ugyanez vonatkozik a virágokra, zöldségekre, birkákra. és nagyjából ezeken kívül minden másra.
A talajban lévő sok víz miatt, és mert sosincs nagyon hideg, Hollandia egy örökzöld ország, ahol a fű dús, és nincs szükség kerítésekre. Mindenhol keskeny vízcsatornák természetes kerítésként választják el a területeket. Ideális ország marha-, ló- és juhtenyésztésre.
Természetesen sokfajta lovat tenyésztenek itt, és az eredmények világszerte elismertek: a KWPN (holland melegvérű sportló - a szerk.) díjugratásban és díjlovaglásban, az arabok és az elmúlt években a paint horse-ok is próbálnak utat találni.
Hollandiában az APHA-t (American Paint Horse Association) a DPHC, a Dutch Paint Horse Club képviseli (www.dutchpainthorseclub.org), melyet nemrégiben neveztek el Nederlandse Paint Horse Clubnak (NPHC). 1994-ben alapították, és napjainkban már körülbelül 170 tagja van. Az American Paint Horse-ok száma ma körülbelül 300 darab Hollandiában.
Az NPHC minden évben két nagy versenyt rendez. A Nemzeti Bajnokságot a Holland Westernlovas Egyesület által rendezett nagy esemény keretei között tartják meg.
Hollandiában egyébként a lovasok nagy része - csakúgy, mint nálunk - angol stílusban lovagol.
A lovasversenyek gyorsan fejlődnek, így a westernben a legnépszerűbb versenyszám a western pleasure, ezután következik a halter, a trail és a reining. 1999 végéig 44 lovat regisztráltak, melyek közül 26 volt csikó. 2000-ben 57-et, közülük 35 csikót, 2001-ben pedig a regisztrációt kért lovak száma 81 volt, ebből 47 csikó. 2002-ben 64 paint horse született Hollandiában, és összesen 107 ló kért regisztrációt az országban. Láthatjuk, hogy a paint horse-nak egyre jobb helye van a meglehetősen konzervatív holland piacon, mely hagyományosan melegvérűeket (KWPN), frízeket, holland nehéz igáslovakat, és az utóbbi években quarter horse-okat és painteket is tenyészt. Hollandia kis ország, ahol a lótulajdonosok száma viszonylag igen magas.

Jó tudni: Hollandiában a lovasok nagy része - csakúgy, mint nálunk - angol stílusban lovagol. A lovasversenyek gyorsan fejlődnek, így a westernben a legnépszerűbb versenyszám a western pleasure, ezután következik a halter, a trail és a reining.